2010. augusztus 24., kedd

14.fejezet: Egyszer minden kiderül....


A következő órákban nem szóltunk Lisahoz. Reméltük, hogy el fog jönni a lovardába. Csak neki lenne rossz ha nem tenné.
Noemi felajánlotta, hogy átül máshová. Érezte, hogy most inkább Alice-el beszélgetnénk egy kicsit.
Órák után mindhárman a lovardába rohantunk. Nem akartunk lemaradni semmiről.
Lisa pont háromkor érkezett meg.
-Sziasztok!-köszönt bátortalanul.-Eljöttem.
-Hát azt észrevettük.-mondta undokul Alice.
-Irány Sohn irodája!-utasította Tim.-Nagyon kíváncsi rá, mit akarsz mondani.
S azzal mind bevonultunk a kis épületbe. Tim még elrohant szólni valakinek. Nem tudtuk kiszedni belőle Alice-el, hogy kit akar még idehívni.
Mikor beértünk Sohn nagyon meg volt lepve.
-Mit keres itt Lisa?-kérdezte kíváncsian.-Azt hittem ti akartok mondani valamit.
-Nem.-mondta Lisa magabiztosan.-el kell mondanom mi történt tegnap este.
-Hallgatlak.-válaszolt Sohn kíváncsisággal a hangjában.
-Szóval az úgy volt...-kezdett volna bele a történetbe Lisa, mikor belépett Tim és Kate.
-Itt van a cinkostársa.-mosolygott rám Tim.-Együtt még élvezetesebb lesz a beszámoló.
-De...én..-mentegetőzött Kate.
-Kár a gőzért szöszi!-állította le Tim.-Lisa már mindent elmondott.
-Áruló kis dög!-harsant fel Kate.
-Nem.-ordítottam rá.-Inkább te vagy a dög. Hogy tudtál ilyet tenni Mary Lou-val?
-Nyugalom!-csitított le minket Sohn.-Most avassatok be engem is!
-Na hajrá Lisa!-bökte oldalba Alice a lányt, aki rögtön neki is kezdett. Úgy ledarálta a történteket, hogy Sohn alig tudta követni. Többször visszakérdezett, mert nem hitt a fülének.
-Te és Kate ilyet csináltatok!?-hűlt el a történet végére Sohn.-Nem tudom elhinni.
-Sohn...én...-mentegetőzött volna Kate, de Sohn leintette.
-Nem kell többet mondanod Kate.-mondta nyugodtan.-Mostantól meg ne lássalak a lovardámban! Értettem?
-Igen.-mondta sírva Kate.
-Akkor most fel leszünk jelentve?-szólt közbe Lisa.
-Nem.-higgadt le a férfi.-Nem teszek feljelentést. De nem tűröm, hogy bármi közötök legyen a Wilcolmi lovardához. Nektek pedig köszönöm, hogy kiderítettétek a dolgot.-fordult felénk hálásan.
-Semmiség volt.-pirultam el.
-De hogy jöttetek rá?-kérdezte undorral Kate.
-Tudod Lisa sokat beszélt egy tervről amit véghez akar vinni.-kezdtem a beszámolómat. Élveztem, hogy most én oktathatom ki Kate-et. -Aztán mesélt a régi életéről. Hogy mennyire utálja azt a lovardát aki tönkretette az övét.És Tim is erre gyanakodott, hogy biztos abból a lovardából valaki. Nekem eszembe jutott a beszélgetés Lisaval és így már könnyen összeraktuk a dolgot.
-De akkor minek kellett a cigim márkája?-értetlenkedett Lisa.
-Csak szimpla bizonyítéknak.-oktatta ki Alice.-A rendőrök meg tudták állapítani a csikk márkáját. Mi kiderítettük, hogy megegyezik azzal amilyet te szoktál szívni. Ennyi.
-És arra hogy jöttetek rá hogy én is benne vagyok?-kérdezte unottan Kate.
-Rád nem is gyanakodtunk.-válaszolt Tim.-Lisa árult el amikor kifaggatuk.
-Te utolsó áruló!-ugrott neki Lisa-nak. Nekünk kellett őket szétválasztani.
-Nem az ő hibája, hogy mindketten pihentagyúak vagytok.-gúnyolódott Tim.
-De kicsim, hogy mondhatsz ilyet rólam?-hűlt el Kate.
-Már nem vagy a barátnőm.-mondta undorral a fiú.-Nem tudom, hogy voltam képes veled lenni.
-Akkor más volt a véleményed!-vágott vissza gonoszul Kate.
-Az akkor volt.-mondta Tim.-Most már más lány tetszik.
-Oh szóval lecserélsz egy kis....-nem tudta befejezni a mondatot mert Tim közbevágott.
-Ne merj róla ilyet mondani!-emelte fel a hangját az egyébként szelid fiú.
-Apu meg fogja tudni a dolgot?-terelte el a szót Lisa.
-Ha rajtam múlik akkor biztosan.-mondta hanyagul Sohn.
-Szóval igen...-szomorodott el a lány.
-Akkor ti most szedjétek össze a holmitokat és menjetek el innen minél hamarabb.-utasította a két lányt Sohn.-Biztosak lehettek benne, hogy a környéken egy lovardába se fognak oktatni titeket.
-Köszönjük a bizalmat!-mondta undokul Kate és elrohant.
-Azt már rég elvesztettétek!-kiáltott utána Sohn.
Lisa is követte a barátnője példáját és elrohant. Aztán Sohn hozzánk fordult:
-Köszönök mindent.-hálákodott.-Hálám jeléül pedig fogadjátok el, hogy nektek nem kell fizetni a lovaglóórákat.
-Nagyon köszönjük.-mondtuk egyszerre.
-De most menjetek.-mosolygott ránk Sohn.-Menjetek ki egyet terepre. Ott majd kikapcsolódtok ezután a hosszú nap után.
-Én mehetek Jazz-en?-kérdeztem félénken
-Meglepődtem volna, ha nem rajta akarnál menni.-vigyorgott rám cinkosan.
-Akkor nyomás!-kiáltott fel Alice.-Vár ránk az erdő!
Már kint voltunk az udvaron mikor Sohn utánunk szólt:
-Sarah! Van egy meglepetésem számodra!-mondta sejtelmesen.-Annyi az egész hogy bemész Jazz boxába. Biztos hogy észre fogod venni.
-Hát remélem.-mondtam és rohantam is az istállóba.
Mikor beértem meglepő látvány fogadott....

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése